Sziporkázó tanárok, kis- és nagypályán
Idén ősszel hagyományaink szerint lezajlott a kollégiumi kispályás labdarúgó bajnokság, valamint a – sokadik – Villa-B épület között megrendezett nagypályás mérkőzés. A kispályás bajnokságról: Most is négy csapat vett részt a tornán, azonban a tanár csapat eredménye(i) nem számítottak bele a versenybe. Jobb így, hiszen ez a sport-sorozat a diákokért van, és most is a tanárok nyerték volna meg, hiszen mindhárom meccsüket hozták. Azonban a – már bajnok – szakérettségis csapattal igen szoros mérkőzést játszott a Tóth Péter, Répássy Márton, Rózsahegyi Dávid, Kovács Bálint (Szabó Zsolt sajnos nem tudott a döntőn játszani sérülés miatt) által képviselt tanár csapat.
Nagyon sokáig 3:2 volt az eredmény a tanárok javára, végül 7:4 re győztek, de így is büszkék lehetnek az oktatók, hiszen csere nélkül léptek pályára és az életkor is a bajnokok mellett szólt, volna… ha az egymással vitatkozás helyett, a több futást, és a fegyelmezett focit választják. A bajnokcsapatban most is remekül védett Rácz Beni, megbízhatóan védekezett Zachár Bence, sokat futva és nagyon fegyelmezetten tette a dolgát Nagy Nándi, míg a két csatár: Pintér Kornél, és Papp Levente, ha kevesebbet vitatkozik és jobban koncentrál a gólkirályi címet is besöpörhette volna, merthogy a lehetőségeik megvoltak. Azonban indokolt a feltételes mód, hiszen most is – nem először – kollégiumunk egyik legjobb focistája Mautner Marcell lett a gólkirály, ezúttal hét góllal. A 10-11.-es csapat azonban most nem villogott annyira, nehezen jöttek össze az emberek, és Mautner mellet Duka Csaba volt, aki még meg tudott jeleníteni valami futballra emlékeztetőt. Az említett brigád „iparosa” pedig a nagyon sportszerű, és sokat futó Szikszai Bence volt. A ,, kicsik ” (9.évf.) csapata idén nem tűnt túl acélosnak, ezért Bálint bá is beállt hozzájuk, azonban így is egyik ,,lezúzás” követte a másikat, azonban a rendkívül szimpatikus, és sportszerű társaság nem esett kétségbe, hanem így is lelkesen szaladgált a kellemes szeptemberi napsütésben, és sportemberekhez méltóan, emelt fővel viselte a vereségeket.
Térjünk át kispályáról nagypályára, ahol a meccseink történetében először fordult elő, hogy játékvezető nélkül játszottuk le a mérkőzést. A kicsik csapatában szerepelt Tóth Péter bá (aki a tanári kar egyetlen igazolt labdarúgója) és Bálint bá. A Villa csapatában pedig Zsolti bá, és – először – Marci bá is, hogy a grundfocista „vonal” is jelen legyen. A „B” tanár focistái titkos taktikai értekezletet tartottak, ami a jelek szerint ,,bejött”, hiszen a vártnál szorosabb mérkőzésen csak 6:4-re maradtak alul a kicsik, a jóval esélyesebbnek gondolt nagyokkal szemben. Persze igazából hihetetlenül sokat számított Péter bá, hiszen mindegyik (4) gólunkhoz volt köze. Kettőt rúgott, egy gólpasszt adott, és egy olyan akció végén is gólt szereztünk amit Ő vezetett. A kicsik csapatában igazolt kapus – Rácz Beni – védett, aki hatalmas bravúrokat mutatott be, és a védelem oszlopa volt, akárcsak Bálint bá, aki most is hozta a viszonylag megbízható „rombolást”. A nagyok csapatában Zsolti bá szerzett távoli és tanári gólt, valamint Pintér Kornél, Mautner Marcell és Papp Levente és – büntetőből – a nagyon higgadt Nagy Nándi, valamint egyszer Álmos is beköszönt. A nagyok védelmében Zachár Bence és Marci bá megbízhatóan szedte össze a labdákat, a kicsiknek leginkább akkor volt sansza ha Péter bá ,,megugrott” a labdával.
Összességében, nagyjából sportszerű volt a mérkőzés, bár a nagyok talán kicsit többet foglalkoztak egymással mint a játékkal, de ez még belefért. Jó és kellemes futball-őszön vagyunk túl, és reméljük a tavasz, legalább ilyen jó, és ugyanígy sérülésmentes lesz. Köszönet és tisztelet minden résztvevőnek.
Szöveg: Kovács Bálint
Fotó: Tatai János