Szigetmonostor – megérkezett az új évfolyam
Hagyományos erdei iskolánkat idén is Szigetmonostoron rendeztük meg, ahol talákozhatott egymással a kilencedik évfolyam és osztályfőnökeik. Egyikük, a 9.D osztály vezetője, Kozelka Henriett így látta az eseményeket:
Még most is látom a hangtalanul ácsingózó, kicsit feszélyezett újoncokat. Nem ismerik egymást, nem tudják, hogyan és mit szóljanak egymáshoz. Ez nem közösség. Megérkezik a komp, két részletben átvisznek bennünket a szigetre, majd hosszú gyalogút alatt kiderül, ki puhány, ki nem. Egy-két szó már elhangzik, de még ez nem az igazi. Megérkezünk, elfoglaljuk a szálláshelyeinket, és indulunk a nagy terembe, ahol körbeülünk. Mindenki hallgat, Galsa László igazgatóhelyettes beszél. Aztán az osztályok ismerkedő köröket alkotnak. Itt már jobban oldódik a hangulat, de még mindig nem az igazi. Reggeli, ebéd, vacsora, közben büfé és programok. Mi teszi közösséggé az újakat? A sportdélután, amit Kalecz Balázs tanár úr vezet, már sokat old a feszélyezettségen, és lassan körvonalazódik, hogy milyen klassz csapat jött össze. A sorversenyek tényleg fölpörgetik a fiatalokat, és megindul a társalgás, kinyílik a hang a térbe. Már élet van, de még mindig nem az igazi. Vízben lubickolás, kötélhúzás a Duna-parton, dekázó verseny, foci ééééééééééééés boksz. Bagó Péter tanár úr bokszolni tanítja a fiúkat. Eleinte csak egy-két ember nézi meg, aztán egyre-másra ott ragadnak a fiatalok. Még inkább oldódik a hangulat, de még ez sem az igazi.
A hetes mesebeli szám, a mesebeli hét szakmát, mesebeli hét csoport dolgozza fel, menetlevelet készít a másnapi akadályversenyre, és csatakiáltást talál ki. Aztán jön egy éjszaka. Mi történik? Minden megváltozik. Mitől? A tűz az oka. A tűz ősidők óta összehozza az embereket, köré gyűlnek, közelebb húzzák magukat egymáshoz és kimondják a gondolataikat. Ami addig hiányzott, a tűznél megteremtődött. Mi ez? Közösség. Nálunk közösségre találsz. És tényleg. A tábortűznél elhangzott először mind a hét csoport csatakiáltása és a szakmák bemutatása élőképben. Ezután jött az éneklés, amit Kemény Gábor tanár úr vezetett. Oldottá tette a fiúkat a tűz és az dalok, sokan be is kapcsolódtak, együtt énekelt a tábor. Az éjszaka nyugodtan, csendesen telt, reggel pedig mindenki időben ott volt a találkozási ponton. Nagyszerű csapat ez! Vagányok, élettel teliek, de tisztelettudóak és együttműködőek. Milyen érdekes! Ez a két szó piarista alapelv is.
Az akadályverseny hét állomásból állt, és sípszóra a hét csoport elindult a következő állomásra. Mi várta őket ott? Sok izgalmas feladat, például íjászkodtak is. Ebéd előtt eredményhirdetés következett. A két nap feladatainak megoldásait pontozta a zsűri, így fölállt a sorrend. Minden csapat kapott valamilyen édességet.
Ebéd után visszaindultunk a komphoz a hosszú úton, de ez az út már teljesen más volt, mint az első. Az éjszakai tűz áthatotta a fiúkat is, és már többé nem voltak idegenek egymásnak. Egy új közösség született.
(Kozelka Henriett)
További fotók az iskola Facebook-oldalán. köszönet érte Plot Andrásnak (12.F)