Szalagavató

Idén is megkapták végzőseink a szalagokat. A szalagavatói szentmise ünnepi szónoka a 11.B osztályfőnöke, Radnics Zoltán atya volt. Az evangélium Lukács könyvéből a csodálatos halfogásról szóló rész volt:

(Forrás: Szent István Társulati Biblia)

A homília rendhagyó módon egy verssel kezdődött, Reményik Sándor Egy istenarc van eltemetve bennem című művét Kemény Gábor tanár úr tolmácsolta a jelenlévőknek.  Ezután Zoli atya arra figyelmeztetett, hogy a végzősökre még sok feladat vár. Útravalóként három dolgot mutatott be nekik, ezzel segítve a világban rájuk váró helyzetek kezelésében. Elsőként a tűz került a középpontba, s javaslatként azt kapták a fiúk, hogy fel kell égetni a múlt rossz részét, meg kell találni magukban a hivatás iránti tüzet, szerelmet, mert az tart életben minket. “Bízunk abban, hogy felnőtt családapák lesznek belőletek. Ez a legszebb hivatás.” – tette hozzá. A szentírási szakaszból kiemelte, hogy Péter nem volt a hivatása szerelmese, de Jézus szavára – “Evezz a mélyre!” – ez megváltozott. Ennek küzdelme, fájdalma vár a leendő ballagókra is. Végül azt kívánta nekik: “Legyetek önállók, tudjatok a mélyre evezni! Legyetek férfiak, családapák! Erre próbáltunk benneteket nevelni, reméljük, hogy sikerült. És ha erre jártok, nézzetek be és adjatok visszajelzést, hogy mi is történik Veletek…”

A szalagavatón készült további fotók megtekinthetők az iskola Facebook-oldalán található albumban.

(Fotó: Tatai János)