Szakmai gyakorlat Koblenz-ben
A Rajna és a Mosel összefolyásánal található Koblenz ezer kilométerre található Gödtől. A szakmai érdeklődés és az új dolgok, új ismeretségek felé való nyitottság azonban ezt a távolságot is képes eltüntetni. Gödi szakiskolások varázsolták közelebb egymáshoz a két települést.
Tizennégy tanuló indult el iskolás éveinek egyik legnagyobb kalandjára: Erasmus+ projekt keretében szerezhettek szakmai tapasztalatokat Németországban, a koblenz-i Carl Benz Szakképző Iskolában. A legfontosabb tapasztalat az volt, hogy a gödi fiúk tudnak és akarnak is tanulni. A saját bőrükön érezhették, hogy a nyelvtudás fejlesztése újabb és újabb kapukat nyit meg előttük. A fiúk szakmai ismeretei is rengeteget bővültek.
A két hét fő témája a hídépítés, a hidak szerkezete, statikai felépítése volt. Ehhez megkapták a tanulók a megfelelő elméleti tudást: szemléletes előadásokon vettek részt a hídépítés történetéről, fejlődéséről. A tanultak gyakorlati alkalmazása több lépcsőben volt felépítve. Először papírból, majd fából és fémből is megépítették mintadarabjaikat, melyek megfeleltek a modern hídépítészet követelményeinek.
A kulturális, szocializációs és nyelvi akadályok az első pár nap után eltűntek, a létrejött barátságok talán a távolság és az idő próbáját is kiállják.
Az iskolán kívüli időt szintén a lehető legjobban kihasználta a csoport. Felfedeztük a sokszínű Koblenz-et, a nyüzsgő karácsonyi vásárt, a város csodás templomait és más építészeti emlékeit. Sétáltunk Limburg sikátoraiban, lepillantottunk Köln városára a dóm tornyából. Éreztük az idő múlását Trierben, Németország legrégebbi városában, tapasztaltuk a kettészakított Németország küzdelmeit Bonnban, hallgattuk egy zseni hallhatatlan munkáit Beethoven szülőházában.
Végül gépen szálltunk fölébe, de már nem csak térkép volt a táj. Értettük, hogy miért áll stabilan a híd a kanyargó Mosel fölött, tudtuk, hogy hol született a zeneszerző, értettük, hogy miről mesélt Heinének a kanyargó Rajna. Hazarepültünk, de egy kicsit magunkkal hoztuk Németországot is.
A projektet az Európai Unió támogatta, köszönjük az Erasmus+ program anyagi támogatását!
(Fotó és szöveg: Tóth Péter)