Primícia Tihanyban – piaristák a bencéseknél

Április 19-én Tihanyban mutatta be első szentmiséjét Valaczka János Pál. A bencés apátság híres vendégszeretete ezúttal is megnyilvánult, Korzenszky Richárd OSB személyesen köszöntötte igazgatóhelyettesünket, kívánva neki, hogy a „nagy piaristák” között tartsák majd számon évek múlva.

Szakál Ádám SchP ünnepi szónokként arról beszélt, hogy milyen elvárásoknak, rejtett és kimondott problémák megoldásának kell megfelelnie a jó papnak. „Összefoglalva: legyen szent!” A jelenlévő rendtársak, családtagok és barátok hallhattak János korábbi éveiről,vízitúráról és komfortzónákról, osztályozó programról és a nehézségek vidámságáról, a család és a testvérek fontosságáról. „Kívánom, hogy papként is mindig fedezd fel a nehézségeknek, azoknak a helyzeteknek, amelyek elsőre parkolópályáknak tűnnek, a jó oldalát, és ezt tanítsd is másoknak! Van egy teóriám, mely szerint az öregkorban a legboldogabb az ember. (…) Azt kívánom Neked, János, hogy Te is egyre gazdagabb legyél. Most az új miséden mindenki Téged ünnepel, de aztán megfeledkeznek majd rólad, vagy lesznek évfordulók, amikor majd újra ünnepelnek, de gondolj arra, hogy  – bár most újmisésként is jól mennek a dolgok, de – egyre jobb lesz és egyre szebb. (…) A bevezetőben azt mondtam, hogy egy papnak mindenkinek mindenkiévé kell válnia. De ezt csak akkor lehet, ha valamilyen kényszeres őszinteség van Benned. Aki már tanított egy kicsit többet, az nem izgul annyira a saját tulajdonságain. A kezdő tanár még nagyon figyel, hogy mit gondolnak róla, aztán ez egy kicsit kopik és azt gondolja, ha jól csinálom, akkor a gyerekek megbocsájtanak nekem. Ez így van talán a szülőkkel is. És amikor arról van szó, hogy Te pap leszel és elvárások vannak feléd és magad felé is, akkor gondolj erre, hogy sokat kell tenned és akkor fogják az emberek azt mondani, hogy jó tanár vagy, jó pap vagy. Észreveszik, hogy mi a fontos. Péter azért tudta kimondani, hogy „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.” (Jn 21,17), mert Jézussal ismerték egymást, a rosszat is ismerte Péterből és a jót is. Kívánom Neked, hogy így tudjál megfelelni a feladatodnak, a sok apró dolgot egymás mellé téve tudjál jó pap lenni, nemcsak a furcsa elvárásoknak megfelelve, hanem úgy is, hogy ha hozzád fordulnak, tudják mondani, hogy rajtad keresztül közelebb kerültek Istenhez, rajtad keresztül megtapasztalták életük örömét és szeretetét.”

(A fotókat köszönjük Kovács Tibor Istvánnak!)